2. trimeszter - Kismama napló 5. rész

#másodiktrimeszter #hasfeszülés #pisilésiingerek #kismamablog

Már alig vártam, hogy belkezdjek a következő trimeszter történéseibe, majd amikor leültem a gép elé, és elkezdtem volna irogatni döbbenten konstatáltam, hogy ebben a három hónapban alig történt velem bármi számottevő - így utólag… aztán még is annyi minden kis apró dolog.

A pocimat nagyon sokáig rejtegetni tudtam volna, ha szerettem volna… de mivel annyira vártam már, hogy legyen egy kis pocaklakóm, és alig látszott rajtam, így mindent megtettem, hogy azért más is észrevegye, hogy én igenis, kismama vagyok! :)

Így simán hordhattam a testhez álló ruháimat, a nadrágjaim azért kezdtek szűkek lenni, de mivel nyár volt, ezért nem kellett nagyon a ruhatáram teljes lecserését tervezgetni.

Havonta jártam a dokimhoz Uh-ra és egyéb kontrollra, voltak kötelező vizsgálatok (genetikai vizsgálatok, vérvétel, terheléses vércukor, fogászat stb.). A terhesgondozást az Istenhegyi klinikán végeztettük, az első vérvétel után, - amit a háziorvos által kapott beutalóval csináltattunk - vérvételre is csak magánba voltam hajlandó menni. Nekem valahogy nem jött az be, hogy 3-4 órákat üljek egy betegekkel teli váróban… A klinikával és a választott orvosommal maximálisan elégedettek voltunk.

Ami nagyon vicces volt nálunk, hogy egészen a 30. hétig nem tudtok, melyik intézményben is fogok szülni. Ennek a témának a kibeszélésrée egy külön blogcikket szánok, mert szeretném részletesen leírni, milyen dilemmákon mentünk keresztül, milyen intézményeket látogattunk meg és végül miért azt választottuk, amit, milyen tapasztalatokat gyűjtöttünk stb.

Hát az étvégyam vissza-visszajövögetett, viszont nálam ezek a várt kívános éjszakai fagyizásos sültrkrumplis kovászosuborkás menük (SAJNOS) kimaradtak. Inkább az volt nálam, hogy nagyon nehéz volt kitalálnom, éppen mi az amit ennék, és ha végül ki is találtam mondjuk egy étterem menüsoraiból mi az, amit éppen meg tudnék enni, sikeresen akasztottam ki mindent pincért a változtatásaimmal - pl. Mi az ami egyáltalán ne legyen benne, mi az amit extraként tegyenek hozzá, legyen inkább fele-fele köret ebből is és abból is. Meg akkor még valami másból is.

Hát nem könnyű a kismamákkal, az tuti! De valljuk be - azért irtó szerencsénk van, mert szerintem ebben az időszakban mindenki annyira megértőbb és segítőkészebb velünk! :)

Voltak ilyen stikkjeim, hogy rákattantam egy-egy kajára és képes voltam napokon keresztül csak azt enni, pl. Pad thai tészta, vagy ami picit drága hóbortom volt, a Porcellinó céklás-kecskesajtos töltött tésztája, amit előtte is imádtam, és még most is! Csak nem heti vagy éppen napi rendszerességgel :D De volt, hogy Ádi felhívott, mit ennék, és én a mekis kajáért könyörögtem, de pl. Júniusban hetekig csak a zacskós levest tudtam megenni. :D

Kellemetlen pisilések

Ami picit kellemetlenebb volt ebben az időszakban, az a folytonos pisilési inger a legváratlanabb pillanatokban. Emlékszem Horvátországba mentünk nyaralni, és volt, hogy tízpercenként könyörögtem a férjemnek, hogy álljunk már meg egy benzinkútnál. Ádi nem az az empatikusabb típus, aki képes azonosulni bármilyen hisztimmel és rigolyámmal, ezért a harmadik ilyen után közölte, hogy mozogjak picit AZ AUTÓBAN ÜLVE, hogy a baby más merre feküdjön. Na nyílván én ezen tökre kiakadtam, amúgy meg tök igaza volt, és amikor rájöttem, hogy működik ez a módszer, én is sokkal felszabadultabb lettem. Hahaha.

Igazából tök szerencsés voltam az egész terhességemmel, alig szedtem fel pár kilót, nem dagadtak a lábaim, tök fitnek éreztem magam végig. A pisilések mellett ami kicsit még kellemetlen volt, azok a hasfeszülések. De erre magnézium a megoldás, szóval nem para mamik! Vicces volt, amikor egyszer egy kismamának befeszült a hasa a kismama tornán, és a többiek kérdezték, hogy szed e magnéziumot. Szegény lány félénken válaszolta hogy néha bevesz egyet egyet, mikor a többiek tök lelkesen rákontráztak, hogy ők napi 4-6 darabot is simán betolnak. (ez az előírtnak a többszöröse, de amúgy a dokim is azt mondta, hogy nyugodtan szedjem! Ami jó alternativa, az a dm saját márkás magnézumos szőlőcukra - érdemes elrejteni a táskádban!)

Az utolsó kettesben töltött nyaralás

Én a párizsi megbetegedéses nyaralás után már nem vállaltam még egy repülős utat, de mindenképpen szerettünk volna még valamerre elszökni - így választottuk Horvátországot, amit amúgy is imádunk. Életünk egyik legcsodálatosabb egy hete volt - olyan kis romantikus, kettesben töltött, már viszonylag nagy pocis… Ááááá, bele is libabőrözök, ha belegondolok, milyen csodálatos volt. :) Semmi extra, csak a tudat, hogy még kettesben, de már mégis hármasban vagytok.

A nyarat végig dolgoztam - azért a nagy hőségben nem volt a legkellemesebb egy klíma nélküli helyiségben a harmadikon, ahová minden egyes nap lépcsőzhettem fel-alá, de az irodában elhelyezett kanapék picit hozzájárultak a kényelmemhez és ahhoz hogy túléljek egy-egy munkanapot. Én nagyon szerettem a munkámat és a kollégáimat, szóval picit szomorú is voltam, hogy el kellett búcsúzni tőlük :)

Így a 3. trimeszter kezdete még belecsúszott a munkanapjaimba, viszont az utolsó két hónap életem legszebb, legnyugodtabb és legkiegyensúlyozottab időszaka volt, amikor is csak a babára és önmagamra figyelhettem. Folytatás a következő bejegyzésben! :)

Addig is, olvassátok el a kedvenc bejegyzéseimet, ahol összegyűjtöttem, mik azok a dolgok, amiket otthon is tudtok csinálni, akár online a terhességetek alatt (pl. kismama torna, jóga stb.)

Itt pedig az 1. trimeszter élményeiről olvashattok! :)