Két gyerekkel utazni? Igeeeen! Irány Debrecen!

Az első “utazós bejegyzésemet” még tavaly írtam, amikor Árminnal Dubaiban voltunk - pontosan egy évvel ezelőtt. Azóta pedig voltunk pár helyen, külföldön is, mégis valamiért nem gondoltam, hogy meg kéne írni blogban is.. Aztán sokszor szóba kerül baráti társaságban, hogy gyerekkel utazni milyen macerás és impossible.. akár egy rövidebb autós utazásról is van szó, egy nagyobb utazás pedig méginkább annak tűnhet.. Szóval arra gondoltam, hogy akkor ezentúl beszámolok a többi utazásunkról is, hátha valaki mégis kedvet kap belevágni a csemetékkel - ha eddig nem merte volna. :)

Pár hete random ötlettől vezényelve Debrecen lett az úticélunk - és mindenképpen meg akartam osztani az élményünket, mert…

Mert a környezetünkben többen kinevettek, hogy gyerekkel akarunk utazni. Meg két gyerekkel.

Mert gyerekkel macerás az utazás…

Mert nem pihenés a “nyaralás”.

Mert rengeteg cuccot kell vinni magunkkal.

És mi lesz a napi renddel?

Szóval Ádám pár hete bevágta, hogy ő amúgy pénteken vidékre utazik valami konferenciára… de mi lenne, ha már ennyit utazik, hogy ha mennénk vele.

öööö….háááát…

Először elvetettem az ötletet, mert mégis két gyerekkel mit gondolunk, hogy csak úgy neki vágunk bármerre is… Meg hát ugye Liza még alig két hónapos.. meg ugye még mindig itt a covid.

Aztán valahogy ott motoszkált a gondolataimban, hogy mi lenne ha.. ha mégis belevágnánk. Ezer éve nem voltunk sehol - Igen, a pandémia miatt.. meg terhes is voltam.. most meg még pici a baba.

Oké. Akkor engedjük el ezeket a dolgokat, és élvezzük a régi életünket újra. Lets try it!

Én elkezdtem szállásokat nézegetni Hajdúszoboszlón, de ami kompatibilis lett volt számunkra, az vagy tele volt, vagy éppen felújították.. így a térképet nézve Ádámmal Debrecen láttán egymásra néztünk, és egyszerre mondtuk ki a végső úticélt (huu de romi, nem? :D)…. Vicces, mert egyikünk sem járt ott, annak ellenére hogy én végig “turnéztam” a gyerekkoromat egész Magyarországon keresztül a teniszversenyek miatt…

Szóval irány Debrecen!

A Hotel Divinusban szálltunk meg. Ami nagyon szimpatikus volt a szállodában, hogy volt játszószoba, a wellnes részlegen pedig baba medence. Igen, régen mások voltak az igényeink, ez van… :)

Utazás

Kora reggel indultunk, Liza végig aludta az utat. Minyó tök jól elnézelődött úgy másfél óráig, dumálgatott nekünk vagy épp magában… Az utazás vége felé elővettem az előre bekészített dalolós könyvét - ami elég vicces, mert lengyelül énekelnek benne, és Ádámmal a falra mászunk tőle..de a gyerek imádja! És csak az utolsó 15 percre kapta meg a telómat mese nézés céljából, mert szegényke akkor már picit nehezebben bírta, és jött az ‘Ármin-hiszti’.

A szállodába reggel 10-kor érkeztünk, és annyira kedvesek voltak, hogy előbb elfoglalhattuk a szobánkat. Én előző nap már érdeklődtem, hogy ha előbb érkeznénk, van e rá mód pl. hogy a játszószobában szórakoztassam a gyereket.. de erre nem is számítottam, hogy egyből már mehetünk is fel.

Az első nap délutánig egyedül voltam a két babával. Az ebédet a szobába kértük, így azért sokkal egyszerűbb volt, mint Ármin után futkorászni az étteremben :)

Két gyereknél érdemes két légterű szobát választani.. így legalább valaki tud aludni. Csak én nem. Szóval maradt az itthoni felállás - Ármin Ádámmal aludt, én a Lizával. Jeee.

A szoba nagyon kényelmes és tág volt. Simán elfértünk a sok bőrönd, táska, babakocsi és roller kombó mellett, anélkül hogy egymáson estünk volna át.

A wellnes részleg nagyon szép és tiszta volt. Volt egy rész, ahol el tudtunk különülni, rajtunk kívül a fenti, lépcsős részen nem volt senki.. és a medencék és távolabb voltak, így a babákat is biztonságba tudhattuk.

Árminnak volt egy baba medence, ami melegvizes volt és 20-40 cm mély. Ezenkívül volt egy hatalmas úszómedence és egy melegvizes medence - Ármin itt próbálta ki először a karúszóját, iszonyat cuki volt benne. Tavaly rá sem tudtok adni.. most pedig levenni sem engedte (oké, azt tudni kell, hogy berendeltem egy autós-verdás darabot, hiába, kreatívnak kell lenni).

Szóval.. Volt szauna, infraszauna és gőzfürdő is. Sajnos a pezsgőfürdő nem üzemelt.

És hogyan kapcsolódtunk ki? Gondolom mindenki erre kíváncsi..

Amúgy az egész itt is szervezés kérdése.. nyílván a gyerekekkel mindig volt valaki… Liza a nap nagyrészét még azért átalussza, Minyót kellett szórakoztatni, meg azért rá eléggé kellett is figyelni.

Szóval a fiúk általában együtt mentek pancsizni.. Én volt hogy addig szaunáztam, Lizu addig előttem kint a babakocsiban aludt, így az üvegen keresztül őt is tudtam felügyelni. :)

Mi a gyerekekkel mindig előbb felmentünk kb. egy fél órával - etetni és fürdetni. Addig Ádám tudott egyedül lent maradni a nyugiban. :)

A szálloda egyik szolgáltatása volt a babysitting is.. nagyon kedvesek voltak, mert mindent megtettek a recepción, hogy legyen babysitterünk, de mivel random szerettünk volna élni a lehetőséggel, így nem találtak senkit.. De nem mondom, hogy nem lett volna jó kicsit kettesben is wellnesezni, haha.

A reggeli svédasztalos volt, a vacsora első nap a la carte, második nap ez is svédasztalos. A gyerekeknek volt külön Kids menü. Ármin teljesen oda volt a Verdás menüért, bármi lehetett volna benne, mindent megevett belőle :)

A szállodában egyébként full kevesen voltak, inkább alig.

Ami nagyon szomorú volt, hogy főleg ukrán családok, inkább nők és gyerekek szálltak meg az apukák nélkül. :(

A hoteltől 2 percre volt a Nagyerdő, ami tök jó volt séltálni egy nagyot, volt játszótér és egy hatalmas tó is kacsákkal benne - szóval arra pont jó volt, hogy sétáljunk egy nagyot.

A visszafelé utat direkt alvás időre terveztük.. előtte még a belvárosban sétáltunk egyet és ebédeltünk. A haza utat pedig mindkét baby végig aludta.

Mindent összegezve királyság volt végre itthonról kimozdulni - igen, két gyerekkel is!

Mi alapból úgy álltunk az egész szülőség, gyerekvállalás kérdéshez, hogy a babák születnek a mi életünkbe - amit persze teljesen felforgatnak, de azért mégis volt egy életünk, ahova érkeztek… rengeteget utaztunk, és még szeretnénk is.. és örülünk neki, ha minél többet megmutathatunk nekik a világból.

A bejegyzés megírása óta voltunk egy 10 éves évfordulós nyaraláson is, illetve már meg van a legújabb úticélunk is - ahova repülővel megyünk… igen, két gyerekkel! :))))

Szóval ha vacilálnátok, milyen gyerekkel utazni… vágjatok bele! Unatkozni biztos nem fogtok! :)