Utazás babával? Igeeeen! - Irány Dubai!

Akik ismernek minket a férjemmel, tudják, hogy imádunk utazni. Mióta együtt vagyunk, általában az évvégéket mindig valami távoli, egzotikus országban töltöttük, és 3-4 hétre kivontuk magunkat az itthoni forgalomból. Évközben is rengeteget jöttünk-mentünk, bár olyankor inkább közelibb országokat céloztunk meg.

Biztosak voltunk benne, hogy az utazás iránti szenvedélyünkről a kisbabánk születésével sem kell majd lemondanunk. Sőt! Emlékszem, mikor mentünk az első oltásokra, Minyó alig volt pár hetes - a férjemmel mi volt az első kérdésünk a gyerekorvostól? Mikor utazhatunk a babával? :)))

Hááát igen… a pandémia jól közbeszólt…

Ez a kép pl. 4,5 éve készült Boracayon

A tavalyi év elég durván megviselt minket lelkileg - persze a pandémia miatt is, illetve a betegségem miatt is - erről ígérem, most már tényleg írok! Szóval tavaly nem is nagyon tervezgettünk, bár Horvátország és Olaszország azért sokszor szóba került - de végül inkább a Balatonra költöztünk le és a szüleimhez vidékre.

A férjem rengeteget dolgozik, és ezek az évvégi kiruccanásaink pont jók arra, hogy együtt kieresszük az egész éves feszültséget, és tényleg mindentől távol csak egymásra és magunkra figyelhessünk. És ugye ez lett volna a második évvégénk utazás nélkül.

A pandémia miatt nem mertünk sehova sem foglalni, tele voltunk kétségekkel, de azért folyamatosan monitorozuk a ki- és beutazási feltételeket az általaunk régóta kiszemelt országokhoz.

Március elejére kezdtünk besokalni az itthoni helyzettel. Én ugye lassan másfél éve itthon voltam a picivel, ráadásul mi tényleg elég durván tartottuk az egész covid-előírásokat, és tényleg csak a családdal - nagyszülőkkel és a tesókkal találkoztunk! Egy-egy baráttal pedig kint szabadtéren egy-egy sétára.

Valahogy tavaly decemberben automatikusan elkezdtük nézegetni a repjegyeket - még nem volt semmi konkrét elképzelésünk, és nem is nagyon hittünk benne, hogy bárhová is utazhatunk a közeljövőben…aztán egyszercsak…

Március elején viszonylag már tavaszodott az idő, gondoltuk elmegyünk egyet kirándulni - Szentendre felé. Majd útközbe leakadtunk a Dobókő táblánál, és hogy nézzük meg, együtt még úgysem voltunk. Ahham. Megérkeztünk Dobogókőre, ahol szakadt a hó, minden fagyott volt és mi is szétfagytunk - mivel nem ide terveztük a kirándulást, picit alulöltözve. Minyi sem élvezte igazán, végigüvöltötte szegény - pedig fullra nem jellemző rá.

Szóval pár száz méter után úgy döntöttünk, hogy inkább vissza a kocsihoz, és menjünk haza melegedni.

Ez az időjárás így márciusban annyira sokként ért minket, hogy arról beszéltünk, most milyen jó lenne ebben és ebben az általunk kedvelt országban.. és milyen jó lenne, ha… ha…. Ha éppen most ott lennénk!

Így már kaptam is elő a telefonomat, és elkezdtem repjegyeket nézegetni - puszta kíváncsiságból… És nagyon jó áron találtunk az Emirátusokba, így aznap este már foglaltuk is le őket.

Az Emirates tök jó fej volt, mert az összes jegye flexibilis volt, és a koronavírusra való tekintettel többször is módosítható volt, ha lebetegednénk (plusz PCR teszt is benne volt az árban) Árminnak pedig nem kellett külön jegyet venni.

Tipp: mi mindig a Momondon kezdjük a repjegy hajtóváadászatot, vannak multicity járatai, több légitársasággal váltakozva egy-egy úticél, és mindig a legeslegjobb áron itt találunk jegyet!

Oké, de mi van a pandémiával?

Mi, akik tényleg végig odafigyeltük, kivel találkozunk, hova megyünk, miért is vállaltuk be?

1.Elöször is.. addigra szerencsére már mindketten megkaptuk az oltást, ráadásul még mindig szoptattam, így nagy valószínűséggel a kisfiam is védett lehetett.

2.Láttuk, hogy több ismerősünk is kint volt, így tőlük kérdezősködtünk, mégis hogy működik ott az ország… mindenki tök pozitív és megnyugtató válaszokkal rukkolt elő, szóval megvolt az a végső löket..

3.A pandémia miatt nem hagytam még abba a szoptatást, úgy gondoltam, hogy ez a legtöbb, amit tehetek a kisfiamért.. és úgy voltunk vele, hogy oké, picit hosszabb utazás, de biztos voltam benne, hogy Minyó jól fogja bírni a repülést.. hiszen ott a cici. Szóval nagy baj nem lehet…

4.Itthon katasztrofális volt a pandémiás helyzet, szóval úgy voltunk vele, hogy ha bármi baj is lenne - de ugye miért lenne, Dubai-ban még mindig jobban járunk, mint itthon. Szóval belevágtunk…

Belevágtunk életünk egyik legklasszabb nyaralásába.. és abba is, hogy a kisfiúnknak megmutathassuk az egész világot!

Minyó 16 hónapos volt az utazás ideje alatt, és úgy voltunk vele, és amit láttunk, hogy ez a kisfiú bármihez képes alkalmazkodni, ő mindenhol és mindenkivel csodásan érzi magát.. így volt ez az Emirátusokban is.

Előkészületek

Elég alaposan körbejártuk a ki-, és beutazási feltételeket. Ahhoz, hogy ki tudj menni Dubai-ba, és felülhess egyáltalán a repülőgépre, mindkettőnknek kellett csináltatni egy 48 órán belüli negatív PCR tesztet. Nekünk ez tök szimpi volt, mert így kb. Be voltunk biztosítva, hogy a gépen senki nem fertőzött.. legalábbis nagy valószínűséggel ki tudtuk zárni.

Ha az Emirátusokba készülsz, kötelező letölteni egy Covid applikációt, ahol naprakészen kapod a notification-öket, illetve ha bármi tüneted van, orvos kell, azt is tudod jelezni.

Érkezésnél még kint is csináltak PCR tesztet - az Emirates-nél ez is ingyenes volt, és annyi volt, hogy a szállodába meg kellett várni az eredményt - mi éjfélkor érkeztünk, és másnapra délre már meg is kaptuk az eredményt, utna mászkálhattunk.

Szállodafoglalás

Nekünk fontos volt, hogy bababarát legyen a szálloda - bár Dubai-ban meglepően tapasztaltuk, hogy itt az egész város iszonyat gyerek- és családbarát! Ráadásul itt tényleg csak 4-5 csillagos szállodákat találsz. Pár ismerőst itt is megkérdeztünk, hol érdemes lakni.. Dubai iszonyat nagy, minden 15-20 perces autóút, bárhol is laksz. Mi két szállást foglaltunk a 10 napra: egyet a Marinánál - ez az egyik központ, a másikat pedig a “Pálmán”, ami inkább a tengerpartozásról szólt.

Ami fontos szempont volt még: babával nekünk a legkényelmesebb a félpanzió volt, hogy a reggeli és a vacsi után ne kelljen rohangálni, helyben legyen.

Mindkét szállás nagyon jó választás volt: a Marinánál gyalog is tudtunk ide-oda jönni, volt baba medence is, a tengerpart pedig 8 perc gyalog volt. A reggeli és a vacsora pedig iszonyat pazar. Jártunk már pár helyen, de itt azért tényleg elég durván jó volt a felhozatal, azt sem tudtuk mit együnk.

Ami tök szimpi és megnyugtató volt az egész országban:

• Mindenki tök szigorúan vette a covid előírásokat. Tavaszra már a lakosság több mint 60%-a be volt oltva, ennek ellenére mindenki maszkban tolta.

• Tényleg minden 10 méterenként találtál ey kézfertőtlenítőt.

• A liftbe kis lábnyomok jelezték, hova álljál, egyszerre hányan tartózkodhatsz a liftben.

• A taxiban is külön kis táblák jelezték, hogyan készült fel aznap a sofőr - pl. Heti többszöri pcr teszten vesznek részt a sofőrök, reggeli hőmérőzés, kötelező és szigorú maszkviselés - tehát a nagy meleg ellenére is képes volt mindenki orrot- és szájat eltakarva létezni.

• Az éttermekben minden középső asztal le volt szalagozva, és a legtöbb helyen plexi is volt az asztalok körül.

• Bevásárlóközpontban, reptereken de még a Burj Kalifa alatti szökőkútnál is jelezve voltak, ki hol állhat meg egymás mellé, mekkora távolságot kell tartani.

• svédasztal volt mindegyik szállodában, viszont volt külön személyzet, aki szedett nekünk. És sehol nem voltak nagy sorok, mindenki tök kedves volt.

Egy dolog volt, ami nekünk kissé rosszabbul jött ki - a vacsora mindenhol 7-kor kezdődött. Így Minyóval iszonyat izgi volt minden egyes vacsora idő …. Meddig bírja, mikor akad ki… szóval azért felváltva rohangáltunk utána, ő jött-ment, simán kisétált a szállodából is, miközben cukin integetett mindenkinek. Szóval ez a vacsora idő egy alig másfél éves babával elég késő volt, főleg az egésznapos programok után. :)

Szóval gyerekkel, a pandémia alatt azt hiszem tökéletesebb desztinációt nem is választhattunk volna! Rengeteg programlehetőség van, igen, még ekkora pici babával is! Ráadásul szoptatni tényleg bárhol lehetett, bevásárlóközpontokba is külön voltak szoptatós fotelek, senki nem kövezett meg, ha leültél, és megetteted a babát. Szuper bébi ételeket tudtunk beszerezni, jó kis baba boltok is vannak.

Minyó az utazás előtti pár hétben kezdett el járni. Annyira élvezte, hogy futkorászhatott jobba-balra, tök nagy terek voltak, végig homokos tengerpart, ahol mezítláb lehetett egész nap.. és ez alatt a 10 nap alatt rengeteget fejlődött és rengeteg élmény, inger érte!

Fun fact: visszafele úton az egész első sorban csak gyerekes családok ültek, összesen 4 babával… amikor megláttuk egymást, egymásra mosolyogtunk a többi szülővel, és azon nevettünk, hogy izgi lesz ez az elkövetkezendő 5,5 óra… mert h ez a 4 gyerek tuti nem egyszerre fog elaludni, és h valaki tuti ülvölteni fog.. nem hisztitek el, de felszállt a gép, és a 4 gyerek egyszerre bealudt, 2-3 órára… szóval nekünk a repülés is tök nagy és jó élmény volt.

Az Emirates iszonyat gyerek- és család barát - mindig jöttek a stewardeseket, mit szeretnénk, kell e valami.. bio baba püré, játékok, takaró… tényleg minden volt ahhoz, hogy mi a lehető legkényelmesebben utazhassunk.

Mivel Minyi elég pici volt, simán bele tudtok fektetni ebbe a baby cot-ba, falra szerelhető baba ágy, így mi is tök kényelmesen utaztunk.

A gép se oda, se vissza fele nem volt tele. Sőt, kifelé menet a reptéren csak a dubai gép utasai voltak, így a reptér is full üres volt.

A menetidő odafele 4,5 óra volt - jó kis hátszelünk volt, vissza fele kb. Pont 1 órával több. De tök kipihenten érkeztünk haza.

Szóval ha vacilálsz, beválallj babával utazást, azt mondom hajrá! A gyerekek tényleg tök jól alkalmazkodnak minden körülményhez. Nyílván most a pandémia és a második baby érkezése miatt mi is visszavettünk, de azért még gondolkodunk egy őszi nyaraláson - lehet újra Dubai-ba? :)))

Arra gondoltam, hogy ketté szedem ezt a bejegyzést, és a következő blogban arról fogok írni, hogyan pakoltam az utazásra, milyen programokon vettünk részt kint, hogyan közlekedtünk és milyen is volt a "napirendünk" egy másfél éves babával.